Skip to content
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-1
Audax_web_slider-1920x480px-210417-END-3
Audax_web_slider-1920x480px-szeleromu-210616
previous arrow
next arrow
homeicon Blog EKR: amit már tudunk, és amit még nem

EKR: amit már tudunk, és amit még nem

Az Egyesült Államokban, Ausztráliában és az Európai Unió több tagállamában már az uniós célkitűzések előtt is voltak energiahatékonysági kötelezettségi programok. Az Európai Unió tagállamainak több mint felében már alkalmazzák, és immár Magyarországon is elindult az EKR, amely ezen az elven működik. A szabályozás szerint a kötelezett energiakereskedőknek olyan programokat kell végrehajtaniuk, amelyek a végfelhasználóknál jelentenek energiamegtakarítást. Leírva egyszerű, de a részletek azért összetettek. Spanyolországban, az Audax Renewables anyaországában már 7 éve működik sikeresen a rendszer.

EKR: amit már tudunk, és amit még nem

2020 végén az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére Magyarországon is elindult az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), amit az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek módosítása vezetett be a hazai szabályozásba.

Az Audax Renewables az európai jogforrás hazai alkalmazásában azért is indul előnyös helyzetből, mert anyaországában, Spanyolországban már 2014 óta ismert ez az ösztönzőrendszer, és az eddigi tapasztalatok kifejezetten jók.

Máshol is működik

A hazai jogalkotási cél közvetlenül egy 2012-es európai uniós irányelvben (az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv) meghatározott célértékek 2018-ban „szigorított” mértékeinek való megfelelés volt. A kötelezettségi rendszer (EEOS – Energy Efficiency Obligation Schemes) bevezetése jelenleg nem kötelező a tagállamok számára, de amennyiben a tagállam a kötelezettségi rendszer alkalmazását hatékonynak véli az energiahatékonysági célok eléréséhez, akkor lehetősége van annak hazai bevezetésére. 

A legfontosabb az a célkitűzés, hogy az eszköz segítse az unió nagyszabású kibocsátás-csökkentési céljait. A 2021-től 2030-ig terjedő program ambiciózus, mert 32,5 százalékos energiahatékonysági javulást tűz ki célul az egyes tagállamok számára, amelyhez ez a kötelezettségi rendszer úgy járulhat hozzá, hogy támogatja a tagállamok, így – a kötelezettség bevezetése révén – a magyar energiafogyasztás visszafogását is.

A konkrét arányokat szemlélve, a Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ban a magyar energiafelhasználás nem haladhatja meg a 2005-ös 785 PJ értéket. Ehhez 2021-től 2030 végéig évi 0,8 százalékos energiamegtakarítást (a bázis a 2016-2018-as évek átlagos végfogyasztása), vagyis évi 7 PJ új megtakarítást kell elérni. 

Ez nem kis vállalás, hiszen, ha nagyon leegyszerűsítjük, azt jelenti, hogy az elmúlt évek energiahatékonysági programjaihoz képest mintegy duplaannyi sikeres programra van szükség.

A magyar EKR részleteiről ezen a linken mindent meg lehet találni: https://www.enhat.mekh.hu/ekr

Egy elemet azért kiemelünk: a teljes időszakban a bázishoz képest a következő energiahatékonysági célokat kell elérni (a viszonyításhoz alkalmazott bázisév mindig a tárgyév -2. év)

Energiahatékonysági célkitűzések

Tárgyév (T)      Célérték

2021    0,05%

2022    0,1%

2023    0,3%

2024    0,5%

2025    0,5%

2026    0,5%

2027    0,5%

2028    0,35%

2029    0,15%

2030    0,05%

Vagyis jól látható, hogy a program célértékeinek összképe olyan, mint egy haranggörbe: a kötelezettségi időszak közepén vannak a kötelezettekre nagyobb terhet jelentő, nehezebb évek, az időszak elején látszik egy ráhangolódási szakasz, és a végén egy lecsengési periódus található kisebb változtatási igényekkel.

Az ördög és a részletek

Az Európai Unió számos tagállamában sikerrel alkalmazott rendszer lényege és egyben különlegessége, hogy a kötelezettek az energiakereskedők (egyes tagállamokban hálózati engedélyesek is), de az energiamegtakarítást az ügyfeleknél, vagyis a végfelhasználói oldalon kell igazolni. Emiatt a kötelezettségi rendszer szoros együttműködést vár el a kötelezett kereskedők és végfelhasználók között. Természetesen már az sem volt egyértelmű, hogy ki kerüljön be a hazai szabályozás kötelezetti körébe. Végül ők lettek azok: 

  • az áram- (villamosenergia-) kereskedők,
  • a földgázkereskedők, 
  • mindkét termék esetében az egyetemes szolgáltatók, 
  • illetve az üzemanyag-kereskedők.

De a szabályozás sok további kérdést is felvet:

  • Mi mennyi energiát takarít meg?
  • Ki igazolja ezt?
  • Hogyan kapcsolható össze az energiakereskedő, a végfelhasználó és a szabályozó ebben a rendszerben?

Mi a jó projekt?

Jelenleg ott tartunk a szabályozásban, hogy már tudjuk, kiknek kell projekteket igazolni, és azt is tudjuk, hogy majd az energiahivatal által listázott auditcégek fogják jóváhagyni az intézkedéseket. De még annak a műszaki listának a pontosítása folyamatban van, amely felsorolja és számszerűsíti a mintaprojekteket.

Ezt a katalógust a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH) legkésőbb június 30-ig véglegesíti. A jegyzék (katalógus) megkönnyíti majd a megtakarítások elszámolásának módját, de a jegyzékben felsoroltakon kívül is lehet energiahatékonysági projektet igazolni, ahhoz viszont külön auditálási eljárás szükséges.

Az ötletelés

A lakossági vagy vállalati végfelhasználónál elért, hitelesített energiahatékonysági beruházások többfélék lehetnek. Adja magát az energiazabáló gépek modernre cserélése, a fűtés- és épület-korszerűsítés, de a szabályok szerint az is megoldás, ha a kereskedő pénzzel váltja meg a beruházást. Ilyenkor minden értékesített 1 GJ energia után 50 ezer forint energiahatékonysági járulékot kell megfizetni. Bár lehetőség van rá, de a pénzben történő megváltás az EKR céljaival legkevésbé összhangban álló, inkább csak végsőnek mondható megoldás, hiszen ezáltal nem valósulnak meg kereskedői közreműködéssel létesített beruházások, intézkedések.

És végül az is biztos, hogy kialakul majd ezeknek valamilyen piaca is, vagyis a kereskedő cégek a megtakarítások másodlagos piacán már megvalósult energiahatékonysági intézkedéseket megvásárolhatják.

A szabályokban az is pontosan szerepel, hogy milyen büntetés jár azért, ha valamelyik kereskedő ezt mégsem teszi meg. Az állam ugyanis majd ellenőrzi az energiamegtakarítási és a járulékfizetési kötelezettség teljesítését. A kötelezettség nem teljesítése esetén1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 ezer forint bírság jár.

Nagy projektek vagy fragmentált akciók?

Az még a jövő zenéje, hogy a gyakorlatban miként alakulnak majd ki a piacok. Hogyan érdemes a kvótát teljesíteni? Nagyobb beruházások auditált megtakarításának elismertetésével, vagy a kisebb standard energiahatékonysági projektek kampányszerű ösztönzése és összesített elszámolása éri meg jobban? 

Konkrét példával: érdemesebb egy autógyár, egy vegyiüzem folyamatban lévő gigantikus energiahatékonysági fejlesztéseit „lestoppolni”? Vagy jobban kihozható a cél azzal, ha az energiakereskedő összefog egy nagy elektronikai üzletlánccal és közösen elindítanak egy energiatakarékos háztartásigép-csere programot, ahol a diszkontot az energiakereskedő állja, cserébe minden vevő neki írja jóvá az új készülékkel elérhető energiamegtakarítást?

Lehet, hogy bonyolultnak, vagy erőltetettnek tűnik ez a megoldás, de ha azt nem az energiakereskedőnek kell dokumentálnia, hanem ebben segít a lánc, mindenki jól járhat. 

  • A fogyasztó olcsóbban kap modern gépet.
  • Az elektronikai üzlet alacsonyabb végfogyasztói ár mellett több terméket ad el.
  • Az energiakereskedő teljesíti az EKR-kötelezettséget.

Ráadásul az országos érdek, hogy a pandémia során elhalasztott vásárlások után várható fogyasztási boom során valóban energiahatékony eszközök felé orientálódjanak a fogyasztók.

Spanyol minta

Az eddigi európai programokban Spanyolország (az Audax Renewables anyavállalatának országa) kifejezetten jól teljesített. Spanyolország 2014-ben indította el a maga kötelezettségi rendszerét.

Az ország azzal is súlyt adott a kötelezettségi rendszer eredményességéhez szükséges átmenetnek, hogy külön nemzeti támogatási alapot hozott létre az ilyen feladatok finanszírozására. Spanyolországban az volt a tapasztalat, hogy az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer valóban alkalmas energiahatékonysági célok megvalósítására. 

A programnak hasznára volt az a decentralizált irányítási mód, amely figyelembe vette a helyi sajátosságokat. Ez egyébként az egész európai rendszerre igaz, minden országos szabályrendszert a helyi sajátosságok figyelembevételével érdemes átültetni.

Ahogy mi látjuk

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer a nevéből adódóan kötelezetteket és kötelezettségeket meghatározó rendszer, de mi igyekszünk erre a rendszerre nem csak kötelezettségként, hanem egyfajta lehetőségként is tekinteni. Az EKR lehetőségként való értelmezése a természet adta kreativitás kihasználását jelenti számunkra. Mindazon lehetőségek felderítését és megvalósítását, amellyel növelhetjük partnereink energiafelhasználásának hatékonyságát és fogyasztásuk csökkentését.